A megelőzés a kulcs az egészséghez és a jóléthez
A megelőzés az egészség kulcsa! Valószínűleg már hallottad ezt a mondást legalább egyszer, de lehet, hogy nem gondoltál bele, mennyire fontos mögötte. Nap mint nap számos tényezőnek vagyunk kitéve, amelyek befolyásolhatják egészségünket .
A mindennapi stressztől a szennyezésen át a rossz táplálkozásig számos kihívás veszélyeztetheti jólétünket. Ezért létfontosságú a megelőzésre összpontosítani az egészségügy területén . A betegségek kialakulásának megelőzése érdekében ajánlott hangsúlyozni az egészséges életmódot.
Miért jobb a megelőzés, mint a gyógyítás? Ez egy alapvető kérdés, és a válasz egyszerű: a megelőzés könnyebb és olcsóbb, mint a kezelés. Azzal, hogy időt és erőforrásokat fektetünk a betegségmegelőzésbe , jelentősen csökkenthetjük a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát, és hosszú távon javíthatjuk életminőségünket.
A megelőzés előnyei az egészségügyben
A megelőzés számos előnnyel jár. Íme néhány fontos ok, amiért jobb megelőzni, mint kezelni:
Erőforrás-megtakarítás: a betegségek megelőzése gyakran gazdaságosabb, mint a kezelésük. A megelőző programokba, például az egészségfejlesztési kampányokba és a szűrőprogramokba történő befektetések kevesebbe kerülhetnek, mint a betegségek és az azokkal járó szövődmények kezelésével járó költségek. Egyrészt az egészségügyi intézmények megelőző kampányokon keresztül tartják fenn a lakosság egészségét .
Elkerüli a személyzeti válságokat (amikor nincs elég orvos, egészségügyi személyzet) vagy az erőforrásokat (gyógyszerek, orvosi felszerelések) azokban az esetekben, amikor nagyon sok orvosi segítségre szoruló ember van.
Másrészt gondoljon a személyes költségekre : mennyibe kerül egy egészséges étrend, a testmozgás és esetleg egy étrend-kiegészítő egy olyan állapot költségeihez képest, amelyet több hónapon keresztül, vagy akár egy életen át kell kezelni?
Életminőség: a betegségmegelőzés hosszabb és egészségesebb életet tesz lehetővé, krónikus egészségügyi problémák vagy súlyos szövődmények nélkül. Az egészséges életmód kialakításával és a krónikus betegségek kockázati tényezőinek elkerülésével fenntarthatjuk az általános jóléti állapotot és a magas életminőséget.
A szenvedés csökkentése: A betegségek megelőzése segít csökkenteni mind az érintett személy, mind családja és szerettei fizikai és érzelmi szenvedését. A krónikus betegségek és szövődmények elkerülése megelőzheti az orvosi kezeléssel és bizonyos állapotok következményeivel járó fájdalmat és szenvedést.
Az egészségügyi rendszer fenntartható fejlődése: a megelőzésre összpontosítva csökkenthetjük az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomást, felszabadítva az erőforrásokat, amelyeket más közegészségügyi szükségletekre lehet fordítani. Ezenkívül az egészséges lakosság termelékenyebb, és hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a társadalmi fejlődéshez.
Szövődmények elkerülése: A betegségek megelőzése csökkentheti a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt állapotokkal járó súlyos és költséges szövődmények kockázatát. Például a cukorbetegség és a szívbetegségek megelőzése segíthet elkerülni az olyan szövődményeket, mint a stroke vagy a veseelégtelenség.
Holisztikus megközelítés: A betegségmegelőzés az egészség holisztikus megközelítését támogatja, amely figyelembe veszi az ember egészségét befolyásoló környezeti, viselkedési és genetikai tényezőket. Az egészséges életmód ösztönzésével és a megelőző döntések meghozatalával pozitívan befolyásolhatjuk egészségünk számos aspektusát.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az egészségmegőrzés elengedhetetlen az egészséges lakosság fenntartásához és az életminőség javításához. A megelőző programokba való befektetés és az egészséges életmód népszerűsítése számos hosszú távú előnnyel járhat mind az egyének, mind a társadalom számára.
Melyek a leggyakoribb modern betegségek?
Napjainkban számos betegség egyre gyakoribb. Ezeket a „modern világ betegségeinek” nevezik. Gyakran az életmód, az étrend, a fizikai aktivitás szintjének és a környezeti tényezők változásainak eredményei, amelyek jelentős hatással vannak az általános egészségi állapotra.
Íme néhány a leggyakoribb modern betegségek közül:
Elhízás: a testsúlynövekedés (a normál testsúly több mint 25%-a) jellemzi, amit a bőr alatti szövetekben és a zsigerek körüli jelentős mennyiségű zsír felhalmozódása okoz. Az elhízás növelheti a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, a májbetegség és egyéb betegségek kialakulásának kockázatát.
2-es típusú cukorbetegség: az inzulinrezisztencia és a szervezet azon képtelensége jellemzi, hogy elegendő inzulint termeljen a normál vércukorszint fenntartásához. A 2-es típusú cukorbetegség szorosan összefügg az elhízással, és életmódbeli változtatásokkal, például egészséges táplálkozással és rendszeres testmozgással kezelhető és megelőzhető.
Szív- és érrendszeri betegségek: a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a „rossz” koleszterin és a trigliceridek magas szintje meglehetősen gyakori. A telített zsírokban gazdag étrend, a mozgáshiány és a stressz olyan tényezők, amelyek növelhetik a szívbetegség kialakulásának kockázatát.
Rák: A rák kockázati tényezői közé tartozik a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a sugárterhelés és az egészségtelen táplálkozás.
Légzőrendszeri betegségek: Az asztma, a krónikus hörghurut és más légzőrendszeri betegségek egyre gyakoribbak a modern társadalomban, különösen a légszennyezés és a káros vegyi anyagoknak való kitettség miatt. Mentális betegségek és pszichiátriai zavarok: A depresszió, a szorongás, az étkezési zavarok és más pszichiátriai zavarok egyre gyakoribbak a modern világban, nagyrészt a stressz, a társadalmi nyomás és a társadalmi elszigeteltség miatt.
Ezen „modern ember” betegségeinek megelőzése érdekében elengedhetetlen az egészséges életmód. Ez magában foglalja a kiegyensúlyozott étrendet, a rendszeres testmozgást, a stresszkezelést és a káros szokások, például a dohányzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás elkerülését.
A rendszeres egészségügyi ellenőrzés és az orvoshoz való rutinszerű látogatások segíthetnek a betegségek korai felismerésében és a szövődmények megelőzésére irányuló beavatkozások megkezdésében. A megelőzés előtérbe helyezésével és az egészséges életmód népszerűsítésével jelentősen csökkenthetjük ezen betegségek előfordulását és hatását.
Krónikus betegségek előfordulási gyakoriságának vizsgálata
Az Egyesült Államokban a legmagasabb a többszörös krónikus betegségben szenvedők aránya , és az elhízási arány majdnem kétszerese az OECD-átlagnak. Ma a becslések szerint 133 millió amerikai – a lakosság közel fele – szenved legalább egy krónikus betegségben , például magas vérnyomásban, szívbetegségben és ízületi gyulladásban.
Ez 15 millióval több, mint egy évtizeddel ezelőtt , és 2030-ra ez a szám várhatóan eléri a 170 milliót. A felnőttek több mint felénél (51,8%) legalább egynél diagnosztizáltak 10 kiválasztott diagnosztizált krónikus betegség közül (ízületi gyulladás, rák, krónikus obstruktív tüdőbetegség, koszorúér-betegség, jelenlegi asztma, cukorbetegség, hepatitisz, magas vérnyomás, stroke, valamint gyenge vagy elégtelen veseműködés). Az amerikai felnőttek 27,2%-ánál több krónikus betegség is fennállt.
Európában jelentős különbségek vannak a krónikus betegségek előfordulásában a jövedelmi csoportok szerint. Az EU-országokban átlagosan a 65 éves korosztály (közepes jövedelmű és feletti) 27%-a számolt be legalább két krónikus betegségről, szemben az alacsony jövedelműek 46%-ával . A keringési betegségek az összes haláleset közel egyharmadát (32,4%-át) tették ki az EU-ban 2021-ben.
A második leggyakoribb ok a rák volt (21,6%) . A COVID-19 az összes haláleset 10,7%-át tette ki az EU-ban 2021-ben, és a harmadik leggyakoribb halálok volt.
2021-ben Romániában a 16 év felettiek 19,9%-a szenvedett krónikus betegségben vagy hosszú távú egészségügyi problémában, ami a 35,2%-os uniós átlag alatt van.
Romániában a 2 éves és idősebb emberek egynegyede szenved legalább egy krónikus betegségben vagy hosszú távú állapotában. 2021-ben azonban a román lakosság 72,8%-a számolt be arról, hogy egészségi állapota jó vagy nagyon jó ; ez az arány közel van az Európai Unió országainak átlagához, a jó vagy nagyon jó egészségi állapot 69,0%-át teszi ki.
A skála másik végén a megkérdezettek 7,4%-a értékelte egészségi állapotát rossznak vagy nagyon rossznak , 19,8%-a pedig kielégítőnek . A rossz vagy nagyon rossz egészségi állapot megítélése elterjedtebb volt az idősebb emberek, különösen az idősebb nők körében.
A 15 éves és idősebb lakosság körében a leggyakoribb krónikus betegségek a magas vérnyomás, az ágyéki betegségek, a cukorbetegség és a méhnyakbetegségek. 2018-ban az ischaemiás szívbetegség volt a vezető halálok Romániában, az összes haláleset több mint 19%-át képviselve, ezt követte a stroke (az összes haláleset 16%-a) és a tüdőrák (az összes haláleset 3,9%-a).
A dohányzás prevalenciája a felnőttek körében Romániában jelenleg valamivel alacsonyabb, mint az uniós átlag. Míg azonban 2014-ben a felnőttek 19,8%-a dohányzott naponta, ma a dohányzás prevalenciája a felnőttek körében meghaladja a 20%-ot, ami még mindig alacsonyabb az uniós átlagnál.
Hogyan előzhetjük meg a modern betegségeket?
A megelőzés elengedhetetlen az optimális egészség megőrzéséhez és a krónikus betegségek kialakulásának kockázatának csökkentéséhez . Többféleképpen is tehetünk megelőző intézkedéseket. Íme néhány ezek közül:
Az egészséges életmód : nem csupán mítosz, hanem a modern betegségek megelőzésének kulcsa. Ahogy korábban említettem, fokozott figyelmet kell fordítanunk a kiegyensúlyozott, gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban és sovány fehérjékben gazdag étrendre, valamint kerülnünk kell a cukorban és transzzsírokban gazdag feldolgozott élelmiszereket. A mértékletes alkoholfogyasztás és a dohányzásról való leszokás szintén az egészséges életmód fontos szempontjai.
Rendszeres testmozgás: kulcsfontosságú szerepet játszik, mert segít fenntartani az egészséges testsúlyt, csökkenteni a vérnyomást, a koleszterinszintet és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
Egészséges testsúly fenntartása: Az elhízás a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és a rák egyik fő kockázati tényezője. Az egészséges testsúly fenntartása kiegyensúlyozott étrenddel és rendszeres testmozgással jelentősen csökkentheti ezen állapotok kialakulásának kockázatát.
Stresszkezelés: A krónikus stressz negatív hatással lehet az egészségre. Növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az emésztési zavarok, valamint a szorongás, a depresszió és egyebek kockázatát. A stresszkezelési technikák, mint például a meditáció, a jóga, a mélylégzés és a relaxációs gyakorlatok, segíthetnek csökkenteni a stressz szintjét, és elősegíthetik a mentális és fizikai egészséget.
Rendszeres vizsgálatok és szűrések: segíthetnek a betegségek korai felismerésében és a gyors beavatkozásban a szövődmények megelőzése érdekében. Fontos, hogy kövesse orvosa ajánlásait, és rendszeres orvosi ellenőrzéseken vegyen részt egészségi állapotának ellenőrzése érdekében.
Oltás: segíthet megelőzni a veszélyes fertőző betegségeket, mint például az influenza, a hepatitisz, a kanyaró és a gyermekbénulás. Az egyes államok orvosi hatóságai által ajánlott oltási programok betartása segíthet megvédeni magát ezektől a betegségektől, és csökkentheti terjedésüket a társadalomban.
Ezen megelőző stratégiák alkalmazásával és az egészséges életmód melletti elkötelezettséggel jelentősen csökkenthetjük a megbetegedés kockázatát, és hosszú távon segíthetünk az optimális egészség megőrzésében. Fontos felismerni, hogy egészségünk elsősorban tőlünk függ. Ezért aktív intézkedéseket kell tennünk egészségünk és jólétünk védelme érdekében.
Étrend-kiegészítők, amelyek segíthetnek a megelőzésben
Számos étrend-kiegészítő kapható, amelyekkel támogathatjuk egészségünket és megelőzhetjük bizonyos betegségeket. Fontos megjegyezni, hogy az étrend-kiegészítők nem helyettesíthetik az egészséges és kiegyensúlyozott étrendet . De szükség esetén értékes kiegészítői lehetnek.
Készítettem néhány példát az étrend-kiegészítőkre és azok előnyeire:
D-vitamin: Fontos a csontok egészségének és az egészséges immunrendszer fenntartásához. A D-vitamin hiánya a csontritkulás, a csonttörések és a fertőzések fokozott kockázatával jár. Fontolja meg a D-vitamin-kiegészítők szedését, ha nem tartózkodik eleget a napfényben, vagy ha alacsony a D-vitamin szintje a vérében.
Omega-3 zsírsavak (EPA és DHA): Ezek elengedhetetlenek a szív és az agy egészségéhez. A halolaj vagy krillolaj- kiegészítők segíthetnek csökkenteni a gyulladást, a vérnyomást és a koleszterinszintet, valamint javíthatják a kognitív funkciókat és a hangulatot.
Antioxidánsok: A C-vitamin , az acai és a szőlőmagkivonat segíthet megvédeni a sejteket az oxidatív károsodástól és csökkenteni a krónikus betegségek kockázatát. Étrend-kiegészítőként vagy antioxidánsokban gazdag ételek, például friss gyümölcsök és zöldségek fogyasztásával szedhetők.
Probiotikumok: jótékony baktériumokat tartalmaznak a bélrendszer egészsége szempontjából , amelyek segíthetnek fenntartani a bélflóra egészséges egyensúlyát. Hasznosak lehetnek az emésztési problémák, például az irritábilis bél szindróma, a gyulladásos bélbetegség és a bélfertőzések megelőzésében.
Kalcium és magnézium: Ezek fontosak a csontok és az izmok egészségéhez. A kalcium elengedhetetlen a csontsűrűség fenntartásához és a csontritkulás megelőzéséhez, míg a magnézium segíti a kalcium felszívódását és az izom-összehúzódást. Fontolja meg a kalcium- és magnézium-kiegészítők szedését, ha étrendje nem tartalmaz elegendő mennyiségű ilyen ásványi anyagot.
Koenzim Q10: antioxidáns szereppel rendelkezik, és részt vesz a sejtek energiatermelésében. A koenzim Q10 kiegészítése jótékony hatással lehet a szív, az érrendszer és az idegrendszer egészségére, valamint csökkentheti a migrénnel és izomrendellenességekkel kapcsolatos tüneteket.
B12-vitamin: elengedhetetlen a szervezet összes sejtjének normális működéséhez, különösen a csontvelő, a bélrendszer, az ideg- és szív-érrendszer sejtjeinek normál működéséhez, szükséges a vörösvértestek képződéséhez és az oxigén sejtekhez történő szállításához. Különösen ajánlott vegánok és vegetáriánusok számára.
Fontos, hogy bármilyen étrend-kiegészítő kúra megkezdése előtt mindig konzultáljon orvosával vagy szakemberrel . Ez biztosítja, hogy a legmegfelelőbb lehetőségeket válassza. Az is fontos, hogy ne lépje túl az ajánlott adagot, és vegye figyelembe a használt kiegészítők minőségét és tisztaságát.
Összefoglalva:
A megelőzés az egészség kulcsa. Az egészséges életmód kialakításával, a megelőző vizsgálatok és szűrővizsgálatok elvégzésével, valamint a kockázati tényezők kezelésével számos betegséget megelőzhetünk, és hosszú távon javíthatjuk életminőségünket. Rendkívül fontos felismerni és népszerűsíteni a megelőzés fontosságát, mert valóban hatékonyabb, könnyebb és olcsóbb, mint a kezelés.
A cikk szerzője,
Andreea Corneanu – Tartalommarketing
Források:
Románia egészségügyi rendszerének elemzése: rövid áttekintés
Krónikus betegségek és fogyatékosságok az idősek körében
Több krónikus betegség előfordulása az amerikai felnőttek körében, 2018
Az amerikai egészségügy globális perspektívából, 2022: Gyorsuló kiadások, romló eredmények
A megelőzés jobb, mint a gyógyítás
A megelőzés jobb, mint a gyógyítás
Egészségügyi kérdésekben a megelőzés jobb, mint a gyógyítás